A mai napon kihagytam az egyetlen órám (nem volt kedvem reggel 7-kor átolvasni vagy 40 oldalnyi angol szöveget az ottomán férfiak viktoriánus fényképeken történő ábrázolásáról), így amíg Pestilence nincs itthon, addig nekiálltam blogolni. Ma már másodszor, de erről bővebben később.
Hétfőn ugye kikerült az új post, majd kimentem Kőbánya-Kispestre metróval, az említett munka miatt. Viszont mivel nem egyeztettem a kapcsolattartómmal, ezért egy órán keresztül fagyoskodtam a hidegben. Ugyan a zsírréteg, ami nem kis testemen található, az egy darabig védett, de egy idő után olyan testrészeim kezdtek elfagyni, amikről nem tartottam lehetségesnek. Hazajöttem, majd ismét felhívtam a csajt, akivel beszéltem és megbeszéltünk egy csütörtöki időpontot. Ezek után vacsorát csináltam, majd lefeküdtem aludni, hogy hajnalban felkelve elolvassam a Persepolis első kötetét, valamint a másodikból a kötelező részeket médiaelemzésre (bár a másodikat is el kell majd olvasnom, hiszen jövő kedden referálok belőle).
Kedden az egyetemen végighallgattam, hogy mennyire el van maradva a magyar médiakutatás és médiaelemzésen sikeresen megtekintettük a Persepolis animációs változatát. Hogy milyen volt? Hááát.... Őszintén be kell valljam, eddig sem voltam nagy híve az adaptációknak és nem is ettől leszek. Az rendben van, hogy mondjuk az X-Men filmeket egy külön univerzumként kell kezelni a Marvel világán belül, így megbocsátható az eredetihez képest történt sok változtatás miatt, de ennél nem. Ez egy életrajzi grafikus regény, ami sokszor irónikusan, szatírikusan ábrázolja a főszereplőt és az ő történetét, személyiségfejlődését. Ennek ellenére csináltak belőle egy másfél órás valamit, aminek minimum 2 órásnak kellett volna lennie, de akkor nem lehetett volna ennyire popularistára megcsinálni. Hogy egy kicsit pontosabban érzékeltessem az gondolataimat, leírok néhány gondolatot a jegyzeteimből, amit a film alatt készítettem (ja angolul van, nem tudom miért, de amikor elkezdtem jegyzetelni, így tudtam leginkább megfogni a lényeget).
Oversimplstic bullhit. No precise character development. Big frickin' holes in plot. Missing key moments from stora->harder understanding os events. Changed/added scenes. Confusing scenes because of missing subplot prolouges. Comical characterization->becomes more funny, than realistic, or satiric.
Szóval nem élveztem, na. Ráadásul van benne egy jelenet, amikor az Eye of the Tiger-t énekli valami szörnyűen. A film okozta sokk után hazacaplattam, majd ismételten kaját csináltam és lefeküdtem aludni, hogy hajnali 2-kor keljek, hogy a szerdai órámra elkészítsem a referátumom. Hajnalban röpke 4 óra alatt összeraktam egy referátumot a 2008-as amerikai elnökválasztási kampány főbb pontjairól. Fürdés, órára be, előadás előad, 30 perccel a vége előtt megszakított óra (jöttek a Manchesteriek és kellett a hely az workshopukhoz), majd Gólyavárba át nyelvtudományra. Nyelvtudományon olvasás (még mindig Lovecraft) majd mivel a kommunikáció és média alapozó elmaradt (a Manchesterieknek köszönhetően) szépen hazajöttem. Kaja, majd kivételesen este feküdtem le aludni, nem délután.
Csütörtök reggel felkelek, majd visszaalszok. Első óra kihagyva, de gondoltam másodikra bemegyek, a jelenléti úgyis ott lesz, majd visszamenőleg aláírom. A nagy francokat! Mire beértem, addigra valaki eltüntette, így nem volt mit tennem. a következő órán lemásoltam egyik csoporttársam füzetéből a kopt szavakat (Lilinek ez úton is köszi!), majd a naggyon felejtős művtöri alatt tovább olvastam a borzalmak hihetetlen krónikáját H.P.L. tolmácsolásában. Utána egy kis politikai eszmecsere Lilivel, majd mentem infóra. Egyszerűen még mindig képtelenség leírni, hogy a tanár mekkora idióta. Egyszer majd talán rakok fel részleteket azokból a jegyzettömbös, txt kiterjesztésű beszélgetésekből, amiket Pestilence-szel írogattunk. Elmebeteg írás, elmebeteg szerzőktől. Óra után pedig ki Kőbányára. Hogy ott mi történt, azt most nem részletezném, mert még semmi sem biztos, holnap még megyek egy tájékoztatásra, de nem hiszem hogy valamikor is belekezdek. Miért mondom ezt? Nos, az lehet, hogy megérne egy külön postot, de az biztos, hogy fogok még róla írni. Itthon ismét kaját csináltam, majd lefeküdtem. Most tartok ahol tartok, lógok, blogolok.
Majd elfelejtettem, hogy mostantól a tsibe által alapított tmgmor.blog.hu oldal egyik szerzője lettem. Ez a blog foglalkozik a volt giminkhez kapcsolódó anekdotákkal. Mivel most kezdtük, ezért nincs sok írás rajta (konkrétan 2), de próbáljuk reklámozni, hogy minél több volt/jelenlegi diák/tanár vegyen részt a szerkesztésében. Bővebb infók ott.
Így utolsó gondolatként szeretném megköszönni annak a néhány embernek, aki az előző post kapcsán véleményt nyilvánított, főleg MSN-en vagy máshogy. Losának meg megígértem, hogy megemlítem itt is, ami most meg is történt. Viccet félre téve, bár róla eddig nem írtam (ha igen, akkor javíts ki Losa), de legalább olyan jó barátomnak tartom, mint tsibét. Bár ő inkább más. Inkább olyan, mint egy kishúg. Kicsit lökött, kicsit idegesítő, de azért szeretjük. Hát, ennyi voltam mára.
Jay out
